2008. november 15., szombat
Hálózatok itthon:
0660
Hazánk nyilvános mobiltelefóniájának története 1989-ben vette kezdetét a Westel Rádiótelefon Kft. (továbbiakban Westel 450) megalakulásával. Közép-Európában az első NMT- (Nordic Mobile Telephony, skandináv mobiltelefónia) szolgáltató. Óriási siker, az indulás után három héttel tizenötezren használták az NMT 450 rendszerű mobiltelefonokat.
A Westel Rádiótelefon Kft. 1989. december 4-i megalapítása után 1990. május 23-án írták alá a vállalat cégalapító okiratát. Így létrejött a MATÁV Rt. (51%) és a US WEST Int. (49%) közös vállalata. Az alapítás után nem egészen egy évvel, 1990 október 15-én - 3 bázisállomással és 1 önálló digitális központtal - megkezdte működését az első magyar nyilvános mobiltelefon-rendszer. Budapesten megnyílt az első értékesítési központ.
1991-1992-ben sorra nyíltak a vidéki irodák, miközben kiépült a dealerhálózat is. Megjelentek a nagy teljesítményű asztali és gépkocsiba építhető telefonok. 1993-ban további vidéki irodák nyíltak, az ország nagy részén már használhatók voltak a 0660-as telefonok.
1994-ben piacra lépett a két konkurens: a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. és a Pannon GSM Rt. A vállalat kínálatában megjelennek az első kisméretű kézitelefonok. 1995-ben két alapvetően fontos értéknövelt szolgáltatás jelent meg a kínálatban, a háromszintű Hangposta és a Hangújság. Az országos lefedettség az ekkor induló "Beszédes táj" reklámkampány fő üzenete.
1997-ben tovább nőtt az előfizetők száma az erős GSM-jelenlét ellenére. A kedvező percdíjak és készülékakciók hatására számos új előfizető lépett be a 60-asok táborába. 1998-ban elindult a Partner Program, amely a hűséges ügyfelek jutalmazását tette lehetővé, nagy szerepet játszott az ügyfélmegtartó tevékenységben. 1999-ben a műszaki fejlesztések hatására számos új szolgáltatás bevezetése vált lehetővé. A vállalat arculata és az imázsa drasztikus változáson ment keresztül, amely a jobb megkülönböztetést és a kor elvárásaihoz való jobb igazodást szolgálta. Megjelent a médiában a Hatvan család, amelynek tagjai rövid időn belül az ország kedvenceivé váltak. Az év végén piacra lépett az új versenytárs, a Vodafone. 2000-ben a legfontosabb feladat volt a meglévő ügyfelek megtartása, az előző évben elkezdett image- és arculatváltás következetes végigvitele. A háromszereplős GSM piacon jelen lévő szolgáltatók tevékenységének köszönhetően az analóg rendszerű szolgáltatás jelentősége 1999 óta folyamatosan csökkent. A Westel 0660 sem minőségben, sem a szolgáltatások választékában nem tudott versenyezni a modern, hatékonyabb rendszerű mobilszolgáltatókkal. Ennek következtében a társaság működése már 2002-ben veszteségessé vált és a Westel 0660 előfizetők száma a 17 ezret sem érte el.
Megegyezés született az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Matáv között a Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 0660) koncessziós szerződésének módosításáról és az NMT-szolgáltatás 2003. június 30-ai megszüntetéséről.
Pannon
1994 március 26.-án indították kereskedelmi tevékenységüket 10,45milliárd Ft alaptokével. Tulajdonosai az északi országokból verbuválódtak 25% magyar tulajdon mellett. Finanszírozás a holland ING Bank intézte. A technikai hátteret a Nokia biztosította. Ma már 100%-ban a norvég Telenor Mobile cég tulajdona.
Eleinte Budapest és környékére, majd a főutakra vidéki nagyvárosokra terjesztették ki szolgáltatásaikat. Jelenleg az ország teljes területének lefedettségével, a teljes magyar lakosság számára elérhetőek, amit 1700 bázisállomás felszerelésévei sikerült elérniük. Kezdetben műszakilag próbáltak a vetélytárs elébe kerülni, sokféle szolgáltatást vezettek be. Jelenleg kb. 2,7 millió előfizetőjük van.
T-mobile
1994 március 31.-én 5.4 milliárd Ft alaptőkével indultak. A tulajdonosok, Matáv, Westel Rádiótelefon Kft és a US West, 1997-re kb. 10 milliárdra emelték. 1996 végére elsőként elnyerték az ISO 9001 minősítést. Ennek jelenleg kb. 3,5 millió előfizetőjükkel együtt örülhetnek.
A Westel technikai berendezéseit az Ericsson szállítja, 97-re 5 milliárd Ft-s hálózatfejlesztést hajtottak végre.
A tulajdonos Westel segítségével gyorsan országos szolgáltatóvá váltak, mind a szolgáltatási terület, mind a disztribúció szempontjából. A Westel 900 új neve 2004. május 3-tól T-Mobile Magyarország Távközlési Részvénytársaság.
Vodafone
A Vodafone 1985. január 1-jén, néhány perccel éjfél után bonyolította Ie az első mobil hívást Nagy-Britanniában. Tizenöt év elteltével a hálózat a legnagyobb európai vállalattá és világszerte a maga nemében a legnagyobb vállalattá nőtte ki magát. A század fordulóján az Egyesült Királyság csaknem minden második lakosának van mobiltelefonja – közülük minden harmadik a Vodafone ügyfele.
A Vodafone Magyarország Rt. 1999 július 7. - én nyerte el a koncessziót magyarországi GSM 900 / DCS 1800 mobil rádiótelefon hálózat kiépítésére. A Vodafone 150 millió EUR értékű szerződést írt alá a Nokiával a komplett 1800 MHz-es GSM-hálózat kiépítésére. A Nokia valósítja meg Vodafone magas szintű szolgáltatásához szükséges telefonközpontokat, bázisállomásokat, bázisállomás-kontrollereket és intelligens hálózati (1N) megoldásokat.
Október -ben a koncessziós szerződést írta alá Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a magyar állam, illetve Jeremy Forword vezérigazgató a Vodafone konzorcium nevében. A szerződés értelmében a vállalat 15 éven át jogosult a 900 és 1800 MHz-es frekvenciatartományban mobiltelefon szolgáltatást nyújtani magyarországi ügyfeleinek. Ezzel négyre nőtt a hazai mobiltelefon-szolgáltatók száma. A hivatalosan Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Részvénytársaság néven bejegyzett vállalat bejelentette, hogy VODAFONE márkanéven vezeti be szolgáltatását. Jelenleg kb. 1,2 millió előfizetőjük van.
Szolgáltatók harca
Telefonálási szokásaink
Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.
A BellResearch kutatásai szerint a közel 3,9 millió hazai háztartás 78 százaléka, kicsivel több mint 3 millió otthon rendelkezik legalább egy - kártyás vagy post paid - mobiltelefon-előfizetéssel. Ez az arány az egy évvel korábban mért 76 százalékos penetrációs értékhez képest csekély mértékű növekedést jelent, ami a piac telítődését jelzi. A tendenciát az is alátámasztja, hogy az utóbbi egy évben az egyéni mobiltelefon-ellátottsági szint sem változott számottevően: a BellResearch elemzői a teljes hazai lakosság körében 2005-ben 63, idén 64 százalékos penetrációt mértek.
Az eredményekből kirajzolódik, hogy a költségérzékenység jelentős mértékben alakítja a használati szokásokat. A legalább 15 éves megkérdezettek több mint kétötöde nagyon odafigyel a használatra [azaz csak nagyon indokolt esetben veszi igénybe a mobilt], és körülbelül ugyanennyien érvényesítenek közepes mértékű kontrollt, míg csupán 14 százalékra tehető azok aránya, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek arra, hogy mennyit, mikor és milyen irányban telefonálnak - egy évvel korábban az utóbbi kör a megkérdezettek 18 százalékát tette ki.
A mobiltelefon-használat kontrollja a lakosság háromötödénél a lehető legrövidebbre fogott beszélgetésekben, mintegy kétötödüknél a hívásirányok figyelembevételében, egyharmaduknál pedig a hívások időpontjának megválasztásában, azaz a csúcsidő kerülésében nyilvánul meg. A válaszadók egynegyede hívás helyett sokszor csak sms-t küld, vagy visszahívatja magát - ez elsősorban a fiatal, 15-24 éves korosztályban elterjedt, hiszen körükben minden második megkérdezettre jellemző ez az attitűd.
Az adatfelvételt megelőző három hónapban - azaz nagyjából a második negyedévben - a legalább 15 éves, mobiltelefonnal rendelkező lakosok közül minden tizedik igénybe vett sms elküldésével vagy fogadásával elérhető szolgáltatást. Az átlagnál magasabb arányban jellemző ez a 15-34 évesekre, a férfiakra, valamint a különböző adatkommunikációs lehető-ségekkel [wap, GPRS, mms] ellátott készülékkel rendel-kezőkre.
A legnépszerűbb tartalmaknak a letölthető operátorlogók, képüzenetek, csengőhangok és zene számítottak, és hason-lóan jelentős a különböző banki információs szolgáltatások [például egyenlegértesítés], illetve a hírek és időjárási információk igénybevétele is: ezeket a szolgál-tatásokat a megkérdezettek hozzávetőlegesen egy-egy harmada [31-37 százaléka] vette igénybe a vizsgált időszakban. E közkedvelt tartalmak esetében a leggyakoribb fizetési mód a normál üzenetdíjak mobilszámlán történő kiegyenlítése.
Az operátorlogóknál, illetve a csengőhangoknál azonban jellemző az emelt díjas smssel történő fizetés is, a banki információs szolgáltatásokat pedig nagy arányban magának a banknak fizetik ki az ügyfelek. A megkérdezettek tervei alapján a jövőben a már említett szolgáltatások mellett a parkolási díj és az autópályadíj kiegyenlítése válhat egyre elterjedtebbé - emelték ki a BellResearch elemzői. (2006, december)
Digitális rendszerek
Telefonálásra kezdetben a 450MHz-es sávban analóg rendszerek szolgáltak. Ezek adatátvitelre maximum 1,2 kbps vagy jó esetben 2,4 kbps sebességgel voltak használhatók. (Első generáció)
• A 900 MHz-es, az 1800 Mhz-es és az 1900 Mhz-es sávot használó GSM (Global System for Mobil communication), valamint az ezt követő rendszerek már digitális átvitelre épültek. A GSM adatátviteli sebessége 9,6 kbps lehet eleinte csak Európában használt, mely ma már világméretűvé vált. Bár beszédátvitelre maradéktalanul megfelel a rendszer, ez a sebesség adatátviteli igényeinket már ma sem elégíti ki. További hátrány, hogy ezek a rendszerek adatátvitel esetén is idő alapú elszámolást alkalmaznak, tehát nem az átvitt adatmennyiséget, hanem a vonal lefoglalását fizetjük ki. (Második generáció)
• A GPRS (General Packet Radio System) a hagyományos beszédátvitel mellett kb. 60-70 kbps sebességet biztosít adatátviteli célra, és már nem vonalkapcsolásos elven működik, azaz fizetni csak az átvitt információs csomagokért kell. („2,5” generáció) felfogható úgy is, mint a második generáció továbbfejlesztése.
• Az UMTS rendszer (Universal Mobile Telecommunication System) az elkövetkező években várhatóan nevének megfelelően univerzális megoldást fog nyújtani szinte az egész világon az egyéni, az otthoni és az üzleti felhasználók számára. A 2 GHz-es sávban működő rendszer 2 Mbps adatátvitelre is képes, azonban teljesen új hálózat kiépítését igényli, és a rendkívül magas beruházási költségek egyelőre késleltetik térhódítását. (Harmadik generáció).
Cellarendszer
Az igen nagy frekvencián jelentkező rádióhullámokat nyalábokká fókuszálják, így használják fel a mobiltelefonok. A mobiltelefon-rendszer részei: 1. Mobilkészülék 2. Bázisállomás 3. Kapcsolóközpont
Eltérően más, nagyobb frekvenciájú rádióhullámoktól, a mikrohullámokat az ionoszféra nem veri vissza, így nem használhatók nagy távolságú távközlésnél. A rádiótelefon felhasználók száma nagymértékben meghaladja az említett szolgáltatáshoz rendelkezésre álló rádiócsatornák számát. A területet, amelyet a rádiótelefon átfog, cellákra osztották fel, minden egyes cellát egy rádió bázisállomás lát el, ahová a vezeték nélküli rádiójelek segítségével a mobiltelefonokról indított hívások továbbítódnak, illetve ahonnan a mobiltelefonok fogadják a hívásaikat. A mobiltelefonok működéséhez tehát szükség van bázisállomásokra is, melyek biztosítják a kapcsolatot a mobilkészülék és a kapcsolóközpont között. A kapcsolóközpont a hálózat legbonyolultabb része. A hívási, kapcsolási feladatok ellátásán kívül az egész rendszer felügyelete is az „ő” feladata.
A rádiótelefonok által használt frekvencián nem lehet nagy távolságokat áthidalni. Ezen kívül a frekvencia sáv is elég szűk, nem kaphat minden előfizető külön frekvenciát a beszélgetéshez. A megoldást a cellás szerkezetű rádiótelefon rendszerek jelentik, melyek az igényeket a rendelkezésre álló frekvenciatartomány kihasználtságának növelésével elégítik ki. Az analóg és a digitális mobiltelefonrendszerek egyaránt alapvetően a méhkaptárhoz hasonló hatszögletű cellákból álló rendszert alkotnak. A területet kisebb részekre osztják. A cellákon belül egy központi rádióállomás tartja a mozgó előfizetőkkel a kapcsolatot. Mivel egy cella mérete nem túl nagy, és központi rádióállomás jele a cellán kívül már nem fogható a hullámterjedés sajátosságai lehetővé teszik, hogy egy bizonyos távolság felett újra fel lehessen használni a frekvenciasávot. Így ugyanaz a frekvencia egyidejűleg több, egymástól megfelelő távolságban lévő cellában is kiosztható. A cellák alakját szabályos hatszög alakra érdemes tervezni, ez azonban csak elméleti megközelítésként használható, ugyanis a valós cella alakját és méretét a helyi körülmények figyelembevételével kell meghatározni. (domborzati viszonyok, épületek stb.). A bázisállomásnak kell biztositania a cluster elhagyásakor az előfizető számára a handoff-ot.