Hálózatok itthon:

Magyarországon a '90-es évek egyik sikerágazata a mobiltávközlés volt. Új lehetőségek, új cégek, új szolgáltatások, a terveket többszörösen meghaladó elöfizetői állomány, és - felhasználók osztatlan örömére - egyre nagyobb verseny jellemezte és jellemzi ezt a piacot,amelynek főbb szegmensei: ár, szolgáltatások minősége és köre, image, infrastruktúra,innováció.

0660

Hazánk nyilvános mobiltelefóniájának története 1989-ben vette kezdetét a Westel Rádiótelefon Kft. (továbbiakban Westel 450) megalakulásával. Közép-Európában az első NMT- (Nordic Mobile Telephony, skandináv mobiltelefónia) szolgáltató. Óriási siker, az indulás után három héttel tizenötezren használták az NMT 450 rendszerű mobiltelefonokat.

A Westel Rádiótelefon Kft. 1989. december 4-i megalapítása után 1990. május 23-án írták alá a vállalat cégalapító okiratát. Így létrejött a MATÁV Rt. (51%) és a US WEST Int. (49%) közös vállalata. Az alapítás után nem egészen egy évvel, 1990 október 15-én - 3 bázisállomással és 1 önálló digitális központtal - megkezdte működését az első magyar nyilvános mobiltelefon-rendszer. Budapesten megnyílt az első értékesítési központ.

1991-1992-ben sorra nyíltak a vidéki irodák, miközben kiépült a dealerhálózat is. Megjelentek a nagy teljesítményű asztali és gépkocsiba építhető telefonok. 1993-ban további vidéki irodák nyíltak, az ország nagy részén már használhatók voltak a 0660-as telefonok.

1994-ben piacra lépett a két konkurens: a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. és a Pannon GSM Rt. A vállalat kínálatában megjelennek az első kisméretű kézitelefonok. 1995-ben két alapvetően fontos értéknövelt szolgáltatás jelent meg a kínálatban, a háromszintű Hangposta és a Hangújság. Az országos lefedettség az ekkor induló "Beszédes táj" reklámkampány fő üzenete.

1997-ben tovább nőtt az előfizetők száma az erős GSM-jelenlét ellenére. A kedvező percdíjak és készülékakciók hatására számos új előfizető lépett be a 60-asok táborába. 1998-ban elindult a Partner Program, amely a hűséges ügyfelek jutalmazását tette lehetővé, nagy szerepet játszott az ügyfélmegtartó tevékenységben. 1999-ben a műszaki fejlesztések hatására számos új szolgáltatás bevezetése vált lehetővé. A vállalat arculata és az imázsa drasztikus változáson ment keresztül, amely a jobb megkülönböztetést és a kor elvárásaihoz való jobb igazodást szolgálta. Megjelent a médiában a Hatvan család, amelynek tagjai rövid időn belül az ország kedvenceivé váltak. Az év végén piacra lépett az új versenytárs, a Vodafone. 2000-ben a legfontosabb feladat volt a meglévő ügyfelek megtartása, az előző évben elkezdett image- és arculatváltás következetes végigvitele. A háromszereplős GSM piacon jelen lévő szolgáltatók tevékenységének köszönhetően az analóg rendszerű szolgáltatás jelentősége 1999 óta folyamatosan csökkent. A Westel 0660 sem minőségben, sem a szolgáltatások választékában nem tudott versenyezni a modern, hatékonyabb rendszerű mobilszolgáltatókkal. Ennek következtében a társaság működése már 2002-ben veszteségessé vált és a Westel 0660 előfizetők száma a 17 ezret sem érte el.

Megegyezés született az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Matáv között a Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 0660) koncessziós szerződésének módosításáról és az NMT-szolgáltatás 2003. június 30-ai megszüntetéséről.

Pannon

1994 március 26.-án indították kereskedelmi tevékenységüket 10,45milliárd Ft alaptokével. Tulajdonosai az északi országokból verbuválódtak 25% magyar tulajdon mellett. Finanszírozás a holland ING Bank intézte. A technikai hátteret a Nokia biztosította. Ma már 100%-ban a norvég Telenor Mobile cég tulajdona.

Eleinte Budapest és környékére, majd a főutakra vidéki nagyvárosokra terjesztették ki szolgáltatásaikat. Jelenleg az ország teljes területének lefedettségével, a teljes magyar lakosság számára elérhetőek, amit 1700 bázisállomás felszerelésévei sikerült elérniük. Kezdetben műszakilag próbáltak a vetélytárs elébe kerülni, sokféle szolgáltatást vezettek be. Jelenleg kb. 2,7 millió előfizetőjük van.

T-mobile

1994 március 31.-én 5.4 milliárd Ft alaptőkével indultak. A tulajdonosok, Matáv, Westel Rádiótelefon Kft és a US West, 1997-re kb. 10 milliárdra emelték. 1996 végére elsőként elnyerték az ISO 9001 minősítést. Ennek jelenleg kb. 3,5 millió előfizetőjükkel együtt örülhetnek.

A Westel technikai berendezéseit az Ericsson szállítja, 97-re 5 milliárd Ft-s hálózatfejlesztést hajtottak végre.

A tulajdonos Westel segítségével gyorsan országos szolgáltatóvá váltak, mind a szolgáltatási terület, mind a disztribúció szempontjából. A Westel 900 új neve 2004. május 3-tól T-Mobile Magyarország Távközlési Részvénytársaság.

Vodafone

A Vodafone 1985. január 1-jén, néhány perccel éjfél után bonyolította Ie az első mobil hívást Nagy-Britanniában. Tizenöt év elteltével a hálózat a legnagyobb európai vállalattá és világszerte a maga nemében a legnagyobb vállalattá nőtte ki magát. A század fordulóján az Egyesült Királyság csaknem minden második lakosának van mobiltelefonja – közülük minden harmadik a Vodafone ügyfele.

A Vodafone Magyarország Rt. 1999 július 7. - én nyerte el a koncessziót magyarországi GSM 900 / DCS 1800 mobil rádiótelefon hálózat kiépítésére. A Vodafone 150 millió EUR értékű szerződést írt alá a Nokiával a komplett 1800 MHz-es GSM-hálózat kiépítésére. A Nokia valósítja meg Vodafone magas szintű szolgáltatásához szükséges telefonközpontokat, bázisállomásokat, bázisállomás-kontrollereket és intelligens hálózati (1N) megoldásokat.

Október -ben a koncessziós szerződést írta alá Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a magyar állam, illetve Jeremy Forword vezérigazgató a Vodafone konzorcium nevében. A szerződés értelmében a vállalat 15 éven át jogosult a 900 és 1800 MHz-es frekvenciatartományban mobiltelefon szolgáltatást nyújtani magyarországi ügyfeleinek. Ezzel négyre nőtt a hazai mobiltelefon-szolgáltatók száma. A hivatalosan Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Részvénytársaság néven bejegyzett vállalat bejelentette, hogy VODAFONE márkanéven vezeti be szolgáltatását. Jelenleg kb. 1,2 millió előfizetőjük van.

Szolgáltatók harca

2007 második hónapjában a három magyarországi mobilszolgáltató előfizetőinek száma 34 ezerrel, 9 millió 992 ezerre nőtt, közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság. A 100 főre jutó előfizetések száma januárban 98,9, februárban 99,2 volt. 2007 február végére az előfizetői szám alapján a T-Mobile részesedése az egy hónappal korábbi 44,61 százalékról 44,60 százalékra, a Vodafone részesedése 21,52 százalékról 21,50 százalékra csökkent. A Pannon részesedése a januári 33,87 százalékról 33,90 százalékra emelkedett. A forgalmazásban résztvevő, azaz az utolsó három hónapban hívást, vagy SMS-t indító, illetve fogadó feltöltéses, valamint az előfizetéses kártyák száma februárban a január végi szinthez képest közel 4 ezerrel, 9 millió 380 ezerre csökkent. A forgalmazásban résztvevő ügyfelek száma alapján az év második hónapjában a Vodafone piaci része a januári 21,44 százalékról 21,52 százalékra nőtt. Ugyanekkor a T-Mobile piaci részesedése 44,89 százalékról 44,86 százalékra, a Pannon részesedése pedig 33,67 százalékról 33,62 százalékra csökkent. A három szolgáltató ügyfelei 2007 februárjában 4.391 számot hordoztak a 2004 májusa óta igénybe vehető mobil-számhordozás keretében. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a számhordozás a második hónap végéig összesen 151.708 mobilszámot érintett.

Telefonálási szokásaink

Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.

A BellResearch kutatásai szerint a közel 3,9 millió hazai háztartás 78 százaléka, kicsivel több mint 3 millió otthon rendelkezik legalább egy - kártyás vagy post paid - mobiltelefon-előfizetéssel. Ez az arány az egy évvel korábban mért 76 százalékos penetrációs értékhez képest csekély mértékű növekedést jelent, ami a piac telítődését jelzi. A tendenciát az is alátámasztja, hogy az utóbbi egy évben az egyéni mobiltelefon-ellátottsági szint sem változott számottevően: a BellResearch elemzői a teljes hazai lakosság körében 2005-ben 63, idén 64 százalékos penetrációt mértek.

Az eredményekből kirajzolódik, hogy a költségérzékenység jelentős mértékben alakítja a használati szokásokat. A legalább 15 éves megkérdezettek több mint kétötöde nagyon odafigyel a használatra [azaz csak nagyon indokolt esetben veszi igénybe a mobilt], és körülbelül ugyanennyien érvényesítenek közepes mértékű kontrollt, míg csupán 14 százalékra tehető azok aránya, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek arra, hogy mennyit, mikor és milyen irányban telefonálnak - egy évvel korábban az utóbbi kör a megkérdezettek 18 százalékát tette ki.

A mobiltelefon-használat kontrollja a lakosság háromötödénél a lehető legrövidebbre fogott beszélgetésekben, mintegy kétötödüknél a hívásirányok figyelembevételében, egyharmaduknál pedig a hívások időpontjának megválasztásában, azaz a csúcsidő kerülésében nyilvánul meg. A válaszadók egynegyede hívás helyett sokszor csak sms-t küld, vagy visszahívatja magát - ez elsősorban a fiatal, 15-24 éves korosztályban elterjedt, hiszen körükben minden második megkérdezettre jellemző ez az attitűd.

Az adatfelvételt megelőző három hónapban - azaz nagyjából a második negyedévben - a legalább 15 éves, mobiltelefonnal rendelkező lakosok közül minden tizedik igénybe vett sms elküldésével vagy fogadásával elérhető szolgáltatást. Az átlagnál magasabb arányban jellemző ez a 15-34 évesekre, a férfiakra, valamint a különböző adatkommunikációs lehető-ségekkel [wap, GPRS, mms] ellátott készülékkel rendel-kezőkre.

A legnépszerűbb tartalmaknak a letölthető operátorlogók, képüzenetek, csengőhangok és zene számítottak, és hason-lóan jelentős a különböző banki információs szolgáltatások [például egyenlegértesítés], illetve a hírek és időjárási információk igénybevétele is: ezeket a szolgál-tatásokat a megkérdezettek hozzávetőlegesen egy-egy harmada [31-37 százaléka] vette igénybe a vizsgált időszakban. E közkedvelt tartalmak esetében a leggyakoribb fizetési mód a normál üzenetdíjak mobilszámlán történő kiegyenlítése.

Az operátorlogóknál, illetve a csengőhangoknál azonban jellemző az emelt díjas smssel történő fizetés is, a banki információs szolgáltatásokat pedig nagy arányban magának a banknak fizetik ki az ügyfelek. A megkérdezettek tervei alapján a jövőben a már említett szolgáltatások mellett a parkolási díj és az autópályadíj kiegyenlítése válhat egyre elterjedtebbé - emelték ki a BellResearch elemzői. (2006, december)

Digitális rendszerek

Telefonálásra kezdetben a 450MHz-es sávban analóg rendszerek szolgáltak. Ezek adatátvitelre maximum 1,2 kbps vagy jó esetben 2,4 kbps sebességgel voltak használhatók. (Első generáció)

• A 900 MHz-es, az 1800 Mhz-es és az 1900 Mhz-es sávot használó GSM (Global System for Mobil communication), valamint az ezt követő rendszerek már digitális átvitelre épültek. A GSM adatátviteli sebessége 9,6 kbps lehet eleinte csak Európában használt, mely ma már világméretűvé vált. Bár beszédátvitelre maradéktalanul megfelel a rendszer, ez a sebesség adatátviteli igényeinket már ma sem elégíti ki. További hátrány, hogy ezek a rendszerek adatátvitel esetén is idő alapú elszámolást alkalmaznak, tehát nem az átvitt adatmennyiséget, hanem a vonal lefoglalását fizetjük ki. (Második generáció)

• A GPRS (General Packet Radio System) a hagyományos beszédátvitel mellett kb. 60-70 kbps sebességet biztosít adatátviteli célra, és már nem vonalkapcsolásos elven működik, azaz fizetni csak az átvitt információs csomagokért kell. („2,5” generáció) felfogható úgy is, mint a második generáció továbbfejlesztése.

• Az UMTS rendszer (Universal Mobile Telecommunication System) az elkövetkező években várhatóan nevének megfelelően univerzális megoldást fog nyújtani szinte az egész világon az egyéni, az otthoni és az üzleti felhasználók számára. A 2 GHz-es sávban működő rendszer 2 Mbps adatátvitelre is képes, azonban teljesen új hálózat kiépítését igényli, és a rendkívül magas beruházási költségek egyelőre késleltetik térhódítását. (Harmadik generáció).

Cellarendszer

Az igen nagy frekvencián jelentkező rádióhullámokat nyalábokká fókuszálják, így használják fel a mobiltelefonok. A mobiltelefon-rendszer részei: 1. Mobilkészülék 2. Bázisállomás 3. Kapcsolóközpont

Eltérően más, nagyobb frekvenciájú rádióhullámoktól, a mikrohullámokat az ionoszféra nem veri vissza, így nem használhatók nagy távolságú távközlésnél. A rádiótelefon felhasználók száma nagymértékben meghaladja az említett szolgáltatáshoz rendelkezésre álló rádiócsatornák számát. A területet, amelyet a rádiótelefon átfog, cellákra osztották fel, minden egyes cellát egy rádió bázisállomás lát el, ahová a vezeték nélküli rádiójelek segítségével a mobiltelefonokról indított hívások továbbítódnak, illetve ahonnan a mobiltelefonok fogadják a hívásaikat. A mobiltelefonok működéséhez tehát szükség van bázisállomásokra is, melyek biztosítják a kapcsolatot a mobilkészülék és a kapcsolóközpont között. A kapcsolóközpont a hálózat legbonyolultabb része. A hívási, kapcsolási feladatok ellátásán kívül az egész rendszer felügyelete is az „ő” feladata.

A rádiótelefonok által használt frekvencián nem lehet nagy távolságokat áthidalni. Ezen kívül a frekvencia sáv is elég szűk, nem kaphat minden előfizető külön frekvenciát a beszélgetéshez. A megoldást a cellás szerkezetű rádiótelefon rendszerek jelentik, melyek az igényeket a rendelkezésre álló frekvenciatartomány kihasználtságának növelésével elégítik ki. Az analóg és a digitális mobiltelefonrendszerek egyaránt alapvetően a méhkaptárhoz hasonló hatszögletű cellákból álló rendszert alkotnak. A területet kisebb részekre osztják. A cellákon belül egy központi rádióállomás tartja a mozgó előfizetőkkel a kapcsolatot. Mivel egy cella mérete nem túl nagy, és központi rádióállomás jele a cellán kívül már nem fogható a hullámterjedés sajátosságai lehetővé teszik, hogy egy bizonyos távolság felett újra fel lehessen használni a frekvenciasávot. Így ugyanaz a frekvencia egyidejűleg több, egymástól megfelelő távolságban lévő cellában is kiosztható. A cellák alakját szabályos hatszög alakra érdemes tervezni, ez azonban csak elméleti megközelítésként használható, ugyanis a valós cella alakját és méretét a helyi körülmények figyelembevételével kell meghatározni. (domborzati viszonyok, épületek stb.). A bázisállomásnak kell biztositania a cluster elhagyásakor az előfizető számára a handoff-ot.